Fegyelmi és etikai szabályzat


OROSHÁZI KINIZSI HORGÁSZ

EGYESÜLET FEGYELMI

ÉS ETIKAI SZABÁLYZATA


A szabályzat célja útmutatást adni a jogszabályokon és más kötelező rendelkezéseken túl az egyesület tagjainak egymással és a környezettel való kapcsolatára. A szabályzat érvényesíti az egyesületi demokrácia elveit, a többségi akarat megvalósulását, a kisebbségi vélemények tiszteletben tartásával rendelkezik általános magatartási elvárásokról és segíti egyes konkrét esetek jogi megítélését.

A szabályzat értelmez, irányt mutat, fogalmakat épít be a szabályozásba és keretet ad a fegyelmi munkához, az etikai eljárásokhoz, az emberiesség a barátság és a kölcsönös tisztelet erősítését szolgálja.

A szabályzat nem csak a rendelkezések tiszteletben tartását, a fegyelmezett magatartást várja el mindazoktól, akikre a hatálya kiterjed, hanem a jóhiszeműséget, a segítőkészséget és az aktív közreműködést is a közös célok megvalósítása érdekében.

 

A szabályzat főbb fejezetei:

  1. Fegyelmi szabályzat
  • hatálya,
  • hatáskörök,
  • fegyelmi vétségek,
  • eljárási szabályok,
  • fegyelmi büntetések.

 

  1. Etikai szabályzat
  • fogalmak
  • általános magatartási szabályok,
  • magatartás a horgászatok alkalmával

 

 

  1. Fegyelmi Szabályzat

A fegyelmi eljárás célja

1.

A fegyelmi eljárás célja a horgászatra vonatkozó jogszabályok, az Országos Horgászrend, az Egyesület Alapszabálya és az egyesület kötelező rendelkezései megtartásának biztosítása, illetve a bizonyítottan elkövetett és a fentiekben felsorolt szabályok ellen vétőkkel szemben a cselekménnyel arányban álló elmarasztalás alkalmazása, a tagság visszatartása a szabályok megszegésétől.

A Fegyelmi Szabályzat hatálya

2.

(1) A Fegyelmi Szabályzat személyi hatálya az egyesület felnőtt és ifjúsági tagjára terjed ki. A gyermek tagok csak etikai eljárás alá vonhatók.

(2) A gyermekkorú tag esetében az etikai eljárás alá vontat csak törvényes képviselője (szülő, gyám) jelenlétében szabad meghallgatni.

(3) A Fegyelmi Szabályzat tárgyi hatálya kiterjed azokra a cselekményekre, amelyek egyéni, horgászat során, vagy az egyesület által szervezett versenyen, az egyesületi élettel kapcsolatos egyéb rendezvényen, illetve az egyesületi élettel összefüggésben követett el a tag, vagy a szabálytalanság mulasztás miatt következett be.

A Fegyelmi Szabályzathoz kapcsolódó hatáskörök

3.

(1) A fegyelmi vétségek elbírálására első fokon a Fegyelmi és Etikai Bizottság, a Szabályzat 5. (4) bekezdésében foglaltak esetében az egyesület elnöke jogosult.

(2) A választott tisztségviselők esetében az (1) bekezdés szerinti hatáskört ad hoc bizottság gyakorolja. Az ad hoc Bizottságban (3 fő) vehet részt: elnök, alelnökök, titkár, gazdasági felelős, Felügyelő Bizottság elnöke és tagjai, Fegyelmi Bizottság elnöke.

(3) Amennyiben a fegyelmi eljárás az ad hoc Fegyelmi Bizottság tagját (tagjait) érinti, az ad hoc Fegyelmi Bizottság 1-1 tagját a Vezetőség, a Felügyelő Bizottsági, és a Fegyelmi Bizottság jelöli ki.

(4) A fegyelmi ügyek másodfokú elbírálására az egyesület Közgyűlése jogosult.

 

 

Fegyelmi vétségek

4.

Fegyelmi vétséget követ el az a horgászegyesületi tag:

a.)   aki ellen halgazdálkodással (halászattal, horgászattal) összefüggő szándékos bűncselekmény miatt a bűnüldöző, illetve igazságügyi szervek jogerős elmarasztaló határozatot hoztak;

b.)   akit halgazdálkodással (halászattal, horgászattal) kapcsolatos cselekményért jogerősen halgazdálkodási, vagy halvédelmi bírsággal sújtottak, illetve horgászattal összefüggő környezet- és természetvédelmi szabálysértés elkövetésében jogerősen elmarasztaltak;

c.)   akit a halászattal, és horgászattal, illetve a környezetvédelemmel kapcsolatos jogszabályok megsértésében a hivatásos halőrök, társadalmi halőrök tetten értek;

d.)   aki a horgászegyesület horgászrendi előírásait megszegi;

e.)   aki az egyesületi alapszabály, a választott egyesületi szervek határozatai, a társadalmi együttélés szabályai ellen vét, vagy az egyesület alapszabályszerű működését veszélyezteti;

f.)    aki, mint a választott testület tagja, vagy megbízott tisztségviselője a kötelességét felróható okból nem teljesíti, illetve kárt okozóan elhanyagolja;

g.)   aki az egyesülettel szemben fennálló anyagi és természetbeni kötelességeit az előírt határidőn belül nem teljesíti, illetve a fegyelmi szerv idézésére a kitűzött fegyelmi tárgyaláson, mint tanú, – méltánylást érdemlő okot kivéve – nem jelenik meg.

Az eljárás megindítása

5.

(1) A fegyelmi eljárás csak írásban rendelhető el. Az eljárás alá vontnak tértivevényes levélben kell az erről szóló értesítést megküldeni. Az értesítésben ismertetni kell az eljárás megindításának okát.

(2) A fegyelmi eljárást csak az egyesület elnöke, vagy tartós akadályoztatása, illetve személyes érintettsége esetében az alelnöke rendelheti el. A közgyűlés kötelezheti az elnököt (alelnököt) az eljárás elrendelésére.

(3) Az egyesület bármely tagja írásban kezdeményezhet fegyelmi eljárást, – az okok és a rendelkezésre álló bizonyítékok megjelölésével – de az elnök (alelnök) jogosult elbírálni azt, hogy a cselekmény megköveteli-e a fegyelmi eljárás elrendelését. Köteles a fegyelmi eljárást elrendelni az erre jogosult a 4. a – c pontok szerinti esetekben.

(4) Az egyesület elnöke csekélyebb súlyú fegyelmi vétség esetén a fegyelmi eljárás elrendelésének mellőzésével saját hatáskörben alkalmazhatja a szabályzat 8. (1) bekezdés a) vagy b) pontja szerinti fegyelmi büntetést.

Az egyesület elnöke által, a fegyelmi eljárás elrendelésének mellőzésével kiszabható fegyelmi büntetés feltétele, hogy minden bizonyíték rendelkezésre álljon, a cselekmény elkövetését a fegyelmi vétség elkövetésével megalapozottan gyanúsított egyesületi tag elismerje.

(5) Ha a fegyelmi vétség elkövetésével megalapozottan gyanúsított egyesületi tag az  egyesület elnökének az 5. (4) bekezdése szerinti eljárása ellen, annak közlésétől számított 8 napon belül kifogással él, az egyesület elnöke köteles az ügyben fegyelmi eljárást elrendelni.

Eljárási szabályok

6.

(1) Az fegyelmi eljárás elrendelésétől számított 30 napon belül a fegyelmi bizottság elnöke köteles a tárgyalást kitűzni, illetve annak mellőzéséről is dönthet.

(2) Az eljárás során a fegyelmi bizottság tanúmeghallgatásokat tarthat, bizonyítékokat szerezhet be és értékelhet. A fegyelmi bizottság munkáját az egyesület valamennyi tagja köteles segíteni.

(3) Az eljárás alá vontat, a tanúkat és esetleges más érintetteket tértivevényes levélben kell a meghallgatásukra megidézni, az eljárás alá vontat pedig azzal a figyelmeztetéssel, hogy a tárgyalás távolmaradása esetén is megtartható. Fel kell hívni a figyelmét bizonyítékai bemutatására, a tanúi előzetes bejelentésére.

Az egyesület által felkért szakértőt, idézett tanúkat, más érintett személyeket útiköltség térítés illeti meg, amelynek kifizetését az egyesület gazdasági felelőse végzi, az egyesületi gazdálkodásra vonatkozó szabályok betartásával. Orosháza város közigazgatási határán belül útiköltség térítés nem fizethető ki.

(4) Mellőzhető a tárgyalás, ha az eljárás alá vont a terhére rótt cselekményt a tárgyalás megkezdéséig írásban elismerte.

(5) A fegyelmi tárgyalás az egyesület tagjai számára nyilvános, azonban az eljárás alá vont kérésére zárt tárgyalást kell tartani.

(6) A tárgyalást az eljáró fegyelmi bizottság elnöke nyitja meg, vezeti le. A szükséges adatok egyeztetése, az összeférhetetlenség, az elfogultság tisztázása után ismerteti az eljárás megindítására okot adó eseményt, a bizonyítékokat és meghallgatja az eljárás alá vontat, a tanúkat, esetleges egyéb érdekelt személyeket. Az eljáró bizottság tagjai kérdéseket tehetnek fel, a bizonyítás kiegészítését indítványozhatják, majd az elnök a bizonyítási eljárás lefolytatását követően a tárgyalást elnapolja, vagy bezárja. A fegyelmi eljárás eredményeként meghozott döntés a tárgyalást követően azonnal kihirdethető, de az írásos megküldés ebben az esetben is kötelező.

A tárgyalás bezárása esetén a meghozott érdemi döntést az elnök, legkésőbb a tárgyalást követő 8 napon belül köteles írásba foglalni, majd azt a fegyelmi eljárás alá vont részére tértivevényes levélben megküldeni. Amennyiben a további bizonyítás érdekében új tárgyalási nap kitűzése válik szükségessé, annak tényét az elnök a tárgyalás bezárását megelőzően a még jelen lévő érdekeltek számára szóban kihirdeti. A fegyelmi eljárást az elrendelésétől számított 60 napon belül be kell fejezni.

A fegyelmi bizottság tárgyalásáról jegyzőkönyvet kell vezetni, abban a történteket rögzíteni kell.

(7) A fegyelmi határozatnak tartalmaznia kell a jogorvoslat lehetőségét.

(8) A fegyelmi eljárást fel lehet függeszteni, ha az ügyben büntető, vagy szabálysértési eljárás indult, legfeljebb ezen eljárások jogerős befejezéséig.

(9) A szándékos és gondatlan elkövetést egyaránt szükséges szankcionálni.

(10) A jogellenes cselekmény tagadása nem tekinthető súlyosbító körülménynek, viszont az ismétlődő elkövetés, az ittasság, az eljáró szerv szándékos félrevezetése annak számít.

 

Elévülés

7.

Ha a fegyelmi vétség elkövetésétől számítva egy év, vagy az eljárás elrendelésére jogosultnak a fegyelmi vétségről való tudomásszerzésétől számított három hónap eltelt, fegyelmi eljárás nem indítható. Ez alól kivétel, ha az ügyben büntető, vagy szabálysértési eljárás indult. Ilyen esetekben az elévülés a bírósági, vagy hatósági döntés jogerőre emelkedésének napjától számítandó.

A fegyelemi vétség elévülésének kezdő napja:

  1. a) a kötelezettségszegő magatartás elkövetésének napja,
  2. b) ha a fegyelmi vétséget valamely kötelezettség elmulasztása, vagy nem teljesítése valósítja meg, az a nap amikor a kötelezettség teljesítésére rendelkezésre álló határidő eltelt,
  3. c) ha a kötelezettségszegés valamely jogellenes állapot fenntartásában valósul meg, az a nap amikor ez a jogellenes állapot megszűnik,

 

 

Fegyelmi büntetések

8.

(1) Fegyelmi büntetések:

  1. figyelmeztetés
  2. írásbeli megrovás
  3. az egyesület vizein eltiltás a horgászattól – három hónaptól legfeljebb 5 évre
  4. tisztségviseléstől eltiltás – legfeljebb 5 évre
  5. javaslat a közgyűlésnek az egyesületből történő kizárásra.

(2) A 8 (1) bekezdés a) – c) pontjában leírt fegyelmi büntetéseket a fegyelmi és az ad hoc fegyelmi bizottság saját hatáskörében szabja ki, a d) , e) és f) pontok szerinti fegyelmi büntetések kiszabását a közgyűlésnek (elnökségnek) indítványozza.

(3) Az (1) bekezdés d) és e) pontja esetén, a területi horgászjegyet, a fogási naplót, illetve az f) pont esetében az előzőeken túl a tagsági igazolványt a fegyelmi határozat jogerőre emelkedését követően az elmarasztalt személytől be kell vonni.

(4)Akitől a területi engedélyt bevonták a szövetség vizein nem horgászhat.

A fegyelmi szervek hatásköre és működése

9.

(1) A fegyelmi bizottságnak a közgyűlés által választott három tagja van. A fegyelmi bizottság határozatképes, ha a tárgyaláson a tagjainak több mint 50 %-a jelen van.

(2) Nem járhat el fegyelmi ügyben a bizottság tagjaként a sértett, vagy akinek hozzátartozója, egyeneságbeli rokona az eljárás alá vont. Nem működhet közre a fegyelmi szerv tagjaként, akitől elfogultság, vagy más ok miatt (munkajogi alá, vagy fölérendeltségi kapcsolatban áll) az ügy tárgyilagos megítélése nem várható el.

(3) Nem vehet részt a másodfokú eljárásban az a személy, aki az elsőfokú eljárásban a fegyelmi bizottság tagjaként vett részt.

(4) A másodfokú fegyelmi eljárást az egyesület elnöke, kizáró ok esetén az alelnök vezeti le, figyelemmel a jelen szabályzat eljárási szabályaira.

Fellebbezés

10.

(1) Az elsőfokú fegyelmi határozat ellen, annak kézhezvételét követő 15 napon belül nyújtható be fellebbezés. A fellebbezés mindig halasztó hatályú!

(2) Fellebbezést az első fokú döntés ellen kizárólag az elmarasztalt nyújthat be.

(3) A fellebbezést az első fokon határozatot hozott szervnél kell benyújtani, amely azt köteles 8 napon belül, az elsőfokú eljárás irataival az egyesület elnökének felterjeszteni.

(4) A másodfokú eljárás során hozott döntés jogerős, az ellen további fellebbezésnek nincs helye. Amennyiben az elmarasztalt személy a másodfokú határozatban foglaltakat nem fogadja el, jogorvoslati kérelemmel bírósághoz fordulhat.

A fegyelmi büntetés mérséklése

11.

A fegyelmi büntetés időtartamának mérséklését az elmarasztalt egyesületi tag kezdeményezheti annál a szervnél, amely a jogerős határozatot vele szemben hozta. A mérséklésre javaslatot tenni a büntetés megkezdését követő hat hónap elteltével lehet. A mérséklésről a határozatot hozó fegyelmi szerv dönt. A mérséklési javaslat elutasítása ellen fellebbezésnek helye nincs.

  1. Etikai Szabályzat

A szabályzat célja

1.

Az egyéb szabályzók betartásán túl a horgásztól, az Orosházi Kinizsi Horgász Egyesület tagjától az embertársai, horgásztársai tisztelete kiteljesítése, a természeti környezet, valamint a természetet alkotó növény- és állatfajok megbecsülése erősítése.

Fogalmak

2.

A horgászetika a horgásztársadalom körében uralkodó erkölcsi és magatartási szabályok összessége, amelyek alkalmasak a horgász magatartásának, viselkedésének megítélésére.

A horgászat a tagság körében nem létkérdés, hanem hobbi, sport, a szabadidő kulturált eltöltésének egyik formája, a természet megismerésének lehetősége. A horgászatot olyan módon kell  gyakorolni, hogy az egyesületi és egyéni érdek mellett másnak ne okozzunk kényelmetlenséget, ne akadályozzuk tevékenységében, mert horgásztársunknak, embertársunknak is a pihenés, kikapcsolódás a célja.

A horgászat, civilizált formában a zsákmányszerzés ősi ösztönének kiteljesedése.

Általános magatartás

3.

(1)   Etetett, gondozott hely van, „foglalt hely” nincs, mert sokan vagyunk. E szerint csak az „üres”, vagy számunkra kiszabott helyet-sorszám húzás versenyen – foglaljuk el.

(2)   Fogadjuk el tapasztaltabb horgásztársaink tanácsait intelmeit.

(3)   A hasznosítható tapasztalatokat adjuk át a fiatal horgászok részére.

(4)   Megnyilvánulásainkból tükröződjék a tisztelet a természeti értékek iránt.

(5)   A bajbajutott horgásztársainkon való segítés embertársi kötelesség és lelkiismereti kérdés.

(6) A tógazda felelőségével értékeljük a társ orosházi egyesületek hivatalos álláspontjait véleményüket a jobbításról szóló szándékaikat

 

Az etikai szabályok megsértése fegyelmi vétségnek minősül, az etikai szabályok megsértése miatti eljárás lefolytatására a Fegyelmi Szabályzat rendelkezéseit kell alkalmazni. A szabályok nem ismerése, vagy a tájékozatlanság senkit sem mentesít a felelősségre vonás alól.

 

Jelen szabályzat 2015. 01. 31. napján lép hatályba és a hatálybalépését követően elkövetett cselekmények/mulasztások vonatkozásában alkalmazható.

Az egyesület közgyűlése a jelen Fegyelmi és Etikai Szabályzatot 2015. 01. 31. napján fogadta el.

Az egyesület közgyűlése a jelen Fegyelmi és etikai Szabályzat módosításait, kiegészítéseit 2016.01.30. napján fogadta el azok érvényesek.

 

 

 

……………………………….                                       ……………………………….

Bozsár Lajos                                                          Pelle Zsolt

elnök                                                                   titkár

 

 

 

 

Készítette: Stübe Ferenc alelnök